Cséplő Árpád: A "hamvas"-okról
MGKSZ Fórum, Genetika topik
2015.12.19.
A Szolnoki bagdetták topikjában felvezetett témát áthoztam ide (MGKSZ Fórum, Genetika topik), mert ez az élő példa minden más fajta esetében általános következtetések levonására alkalmas.
Adva vagyon a helyzet, miszerint a szolnoki bagdetta fajta gerincét a fekete (és dun), valamint a recesszív vörös és sárga változatok adják, de rendre előbukkannak ezek utódai között furcsa, nehezen meghatározható színezetű példányok. Megtekintve több ilyen nagyon más, de egymástól is különböző példányt, nem vállalok nagy kockázatot a kijelentéssel, miszerint a szolnoki bagdetták elismert fajtatiszta példányai által viselt génkészletnek tagja a domináns vörös, más néven „hamu vörös” alapszín is. Ez akkor is így van, ha egyébként a domináns vörös alapszín semmilyen változata nem szerepel az elismert változatok között. (megjegyzem, jelen értékezésemet a genetika nyelvén fogalmazom, ennek megfelelően az alapszín kifejezést az alapvető pigment milyenségére vonatkoztatom, ami csak háromféle lehet : fekete, barna és domináns vörös.)
Azt, hogy egy nem kívánatos dominánsan öröklődő gén egy állományban hosszú ideig rejtőzködni képes, azt nem a dominancia (uralkodás), hanem az episztázia (eltakarás) teszi lehetővé. Mivel Dabason fekete, vörös és egy fehér példányt is láthattunk, ez az egyébként elég szűk színváltozatosságú fajta az episztázia többszörös (hatványozott) előfordulását is biztosítja.
Kezdjük alulról! A fekete alapszínű (köznyelve szólva kék), teljesen fekete galambok a hozzáadott Spread nevű gén hatására válnak rajzos feketéből (kékből) teljesen egyöntetű feketévé. A dolog lényege abban áll, hogy Spread gén nem az un rajzokat adó gének (szalagosság, kovácsoltság) helyett jelenik meg, hanem azok mellett. Nem túrja ki azokat a helyükről, hanem eléjük áll, és eltakarja azokat. Minden teljesen fekete galamb szükségszerűen valamilyen rajzosságot is hordoz és örökít, csak nem tudjuk milyent, mert nem látjuk a fekete Spread takaró miatt.
Ha színre lép a recesszív vörös (és sárga) génpár az ugyan így cselekszik, de ez már nem csak a pigment rajzváltozatokat takarja el, hanem az alapszíneket is, tehát legtöbbször egy rec. vörös galambról sem azt nem tudjuk megállapítani, hogy szalagos-e vagy kovácsolt, de azt sem, hogy fekete, barna,vagy domináns vörös-e? A gyakorlati tapasztalat szerint a jó rec. vörös az nem fekete vagy vörös, hanem fekete és vörös, de mivel a vörös van felül, azt látjuk.
A fehér színtelenség pedig az „adu ász” ami mindent visz, azaz takar, ránézésre fogalmunk sincs, hogy milyen színezet összetétel rejtőzködik az adott példány fehér takarója alatt.
Visszakanyarodva a rec. vörösökhöz, mint mondtam ezek gyakran feketékkel vannak keresztezve és vélhetően leggyakrabban fekete és vörösek, de úgy látszik nincs látható különbség azon vörösök között amelyikek fekete alapszínt és amelyikek domináns vörös alapszínt takarnak el, ezért a tenyésztők bármelyiket tenyésztésben tarják, a turpisságra csak akkor derül fény, amikor „letenyésztődik” a vörös takaró (fekete x vörös párosítás) és láthatóvá válik az a szín amit a vörös eredetileg takart.
Ha megnézik a fényképeket az 5-6 madár eléggé különbözik egymástól és nem is néz ki valami vörösnek (domináns vörösnek)! Mi ennek az oka? A kedvelt standard színváltozatok telt élénk, csillogó színűek, világos szaruképletekkel. A fekete példányok a fekete alapszín és a Spread gén mellet biztosan birtokosai az un. Smoky génpárnak is, valószínűleg Dirty és Sooty ismert sötétítő faktorokat (géneket) is hordoznak és nem kizárható további ismeretlen számú, névtelen segéd gén jelenléte sem.
Mivel alapszín cseréről (fekete pigment helyett dom. vörös) beszélünk csak, az összes többi, előbb említett minőség meghatározó tényező változatos összetételben továbbra is jelen lehet.
Látványos a domináns vörös, Spread gén együttes jelenléte, ami az un. „levendula” (bagdettásul: hamvas) színezetet eredményezi. Ha hím galambról van szó az első lépésben mindig dom. vörös / fekete hordozó, és ez az elnyomott fekete allél azért csak átüt a hamu színen (tintafoltok az evezőkön és a kormánytollakon) és feketedni kezd a vörös galamb is.
Ha ehhez még hozzájön a Smoky, Dirty, egy adag rec. vörös akárhány kombinációja, nem nehéz megérteni miért annyira vegyes az előbukkanó furcsaságok sora.
Adva vagyon a helyzet, miszerint a szolnoki bagdetta fajta gerincét a fekete (és dun), valamint a recesszív vörös és sárga változatok adják, de rendre előbukkannak ezek utódai között furcsa, nehezen meghatározható színezetű példányok. Megtekintve több ilyen nagyon más, de egymástól is különböző példányt, nem vállalok nagy kockázatot a kijelentéssel, miszerint a szolnoki bagdetták elismert fajtatiszta példányai által viselt génkészletnek tagja a domináns vörös, más néven „hamu vörös” alapszín is. Ez akkor is így van, ha egyébként a domináns vörös alapszín semmilyen változata nem szerepel az elismert változatok között. (megjegyzem, jelen értékezésemet a genetika nyelvén fogalmazom, ennek megfelelően az alapszín kifejezést az alapvető pigment milyenségére vonatkoztatom, ami csak háromféle lehet : fekete, barna és domináns vörös.)
Azt, hogy egy nem kívánatos dominánsan öröklődő gén egy állományban hosszú ideig rejtőzködni képes, azt nem a dominancia (uralkodás), hanem az episztázia (eltakarás) teszi lehetővé. Mivel Dabason fekete, vörös és egy fehér példányt is láthattunk, ez az egyébként elég szűk színváltozatosságú fajta az episztázia többszörös (hatványozott) előfordulását is biztosítja.
Kezdjük alulról! A fekete alapszínű (köznyelve szólva kék), teljesen fekete galambok a hozzáadott Spread nevű gén hatására válnak rajzos feketéből (kékből) teljesen egyöntetű feketévé. A dolog lényege abban áll, hogy Spread gén nem az un rajzokat adó gének (szalagosság, kovácsoltság) helyett jelenik meg, hanem azok mellett. Nem túrja ki azokat a helyükről, hanem eléjük áll, és eltakarja azokat. Minden teljesen fekete galamb szükségszerűen valamilyen rajzosságot is hordoz és örökít, csak nem tudjuk milyent, mert nem látjuk a fekete Spread takaró miatt.
Ha színre lép a recesszív vörös (és sárga) génpár az ugyan így cselekszik, de ez már nem csak a pigment rajzváltozatokat takarja el, hanem az alapszíneket is, tehát legtöbbször egy rec. vörös galambról sem azt nem tudjuk megállapítani, hogy szalagos-e vagy kovácsolt, de azt sem, hogy fekete, barna,vagy domináns vörös-e? A gyakorlati tapasztalat szerint a jó rec. vörös az nem fekete vagy vörös, hanem fekete és vörös, de mivel a vörös van felül, azt látjuk.
A fehér színtelenség pedig az „adu ász” ami mindent visz, azaz takar, ránézésre fogalmunk sincs, hogy milyen színezet összetétel rejtőzködik az adott példány fehér takarója alatt.
Visszakanyarodva a rec. vörösökhöz, mint mondtam ezek gyakran feketékkel vannak keresztezve és vélhetően leggyakrabban fekete és vörösek, de úgy látszik nincs látható különbség azon vörösök között amelyikek fekete alapszínt és amelyikek domináns vörös alapszínt takarnak el, ezért a tenyésztők bármelyiket tenyésztésben tarják, a turpisságra csak akkor derül fény, amikor „letenyésztődik” a vörös takaró (fekete x vörös párosítás) és láthatóvá válik az a szín amit a vörös eredetileg takart.
Ha megnézik a fényképeket az 5-6 madár eléggé különbözik egymástól és nem is néz ki valami vörösnek (domináns vörösnek)! Mi ennek az oka? A kedvelt standard színváltozatok telt élénk, csillogó színűek, világos szaruképletekkel. A fekete példányok a fekete alapszín és a Spread gén mellet biztosan birtokosai az un. Smoky génpárnak is, valószínűleg Dirty és Sooty ismert sötétítő faktorokat (géneket) is hordoznak és nem kizárható további ismeretlen számú, névtelen segéd gén jelenléte sem.
Mivel alapszín cseréről (fekete pigment helyett dom. vörös) beszélünk csak, az összes többi, előbb említett minőség meghatározó tényező változatos összetételben továbbra is jelen lehet.
Látványos a domináns vörös, Spread gén együttes jelenléte, ami az un. „levendula” (bagdettásul: hamvas) színezetet eredményezi. Ha hím galambról van szó az első lépésben mindig dom. vörös / fekete hordozó, és ez az elnyomott fekete allél azért csak átüt a hamu színen (tintafoltok az evezőkön és a kormánytollakon) és feketedni kezd a vörös galamb is.
Ha ehhez még hozzájön a Smoky, Dirty, egy adag rec. vörös akárhány kombinációja, nem nehéz megérteni miért annyira vegyes az előbukkanó furcsaságok sora.